Magyarországon az egyik legnagyobb hiba, hogy az embereknek akkor jut eszébe, hogy cserépkályhát vagy kandallót szeretnének, amikor megcsípi a dér a lábukat. Ilyenkor a gyártók és a kályhások nem tudják a piaci igényeket követni és ezért a gyártási idő akár 8 hétre is eltolódhat. Az év maradék 8 hónapjában a gyártási idő általában 4 hét, ami a gyártáshoz szükséges technológiai idő. Ezen kívül figyelembe kell venni, hogy az elkészült cserépkályhát 4-5 hétig szárítani kell és csak utána használható fűtésre, tehát ha az októberi fűtésszezonra működő kályhát szeretnénk, akkor legkésőbb júliusban meg kell rendelni a cserépkályhát. A tavasszal, vagy nyáron épült cserépkályhák előnye, hogy a belsejében lévő víz a természetes meleg hatására távozik így nem kell azon fáradoznunk, hogy napjában 3-szor begyújtsunk a kályhába (szárító fűtés) figyelve arra, hogy a külső hőmérséklet hidegebb legyen, mint a belső, mert különben a füst a házba áramlik vissza. Kandallókat nem kell szárítani, így azoknál csak a gyártási időt kell kivárni.

A cserépkályhát és a kandallót célszerű a vakolás után, de a festés előtt építtetni. Sajnos a cserépkályha építése kosszal jár, ugyanis a mesterek hagyományosan agyaggal kenik ki a kályha belsejét. Ha már festettek, vagy kész házba kerül felépítésre, akkor sincs nagy gond, csak kérni kell a kályhásoktól, hogy takarják le a falat és a padlót. Arra azonban fel kell készülni, hogy ha a kályhásnak vágni kell a kályhacsempéket, vagy kályha belsejébe vágják a samott téglát és tetőcserepet, akkor az rengeteg porral jár.

Célszerű a padlóburkolást is a kályha felépítése utánra hagyni amennyiben az puha, mint például a laminált lap, parketta, parafa. Nagyon fontos, hogy puha padló nem lehet a kályha alatt, mert a súlya miatt összenyomja azt, és ezáltal eldőlhet a kályha. Járólap, vagy kőburkolat esetén viszont érdemes a burkolatra rakni a kályhát, mert ezek elbírják a kályha súlyát és nem kell a kályha vonalát követve burkolni.

Célszerű már a ház építésénél odafigyelni, hogy hol lesz a kályha és annak megfelelően kialakítani a kéményt, illetve az aljzatot. Padlófűtés esetén figyeljenek arra, hogy ne legyen csővezeték a cserépkályha alatt, mert a súlytól összeroppanhat, akkor viszont a padlófűtést és a kályhát is újra kell építeni. Ha a padlófűtés már elkészült, akkor arra csak kandallót szabad építeni. Ha cserépkályhát szeretnék építeni, akkor az alá körülbelül 12cm vasalt beton aljzatot kell kialakítani. Ha emeletre szeretnének fatüzelést, akkor célszerű a jóval könnyebb kandallót beépíteni, vagy kérje ki egy statikus szakvéleményét, hogy a födém elbírja-e a cserépkályha 1.000-1.500 kg-os tömegét.

A mai energiatakarékos világban nagyon sokan igen jól záródó nyílászárókat szerelnek fel. Ebben az esetben nagyon fontos, hogy a cserépkályha, vagy a kandalló kívülről kapja az égéséhez a levegőt. Ez több okból fontos. Mivel az égéshez oxigén szükséges és ha a házban lévő levegő nem cserélődik folyamatosan, akkor a fa az égése során elhasználja a bent lévő oxigént a levegőből. Figyelembe kell venni azt, hogy 1 kg fa égéséhez 4,3 m³ levegő szükséges, így ebből adódik, hogy napi 15 kg fa eltüzeléséhez napi 63 m³ friss levegő szükséges. A másik probléma, hogy a cserépkályha és kandalló működéséhez a kéményben huzatra van szükség, ami azt jelenti, hogy a ház belsejéből a levegőnek a kéményen keresztül távoznia kell. Viszont ha a nyílászárok teljesen lezárnak nincs levegő utánpótlás és megszűnik a huzat, a tűz elalszik és a kályha füstölni fog. Végül pedig mindig elfelejtik, hogy a mai modern konyhák nagyon jó minőségű páraelszívóval vannak felszerelve, melyeket ha bekapcsol a háziasszony vákuum keletkezik a házban. Mivel a nyílászárók nem engedik be a levegőt egyetlen hely marad ahol a levegő beáramolhat ez pedig a kéményen, majd a kályhán keresztül történik meg. Ez a visszaáramlás visszahozza a keletkezett füstgázokat és másodpercek alatt megtelik a ház füsttel. Ez akár emberéletet is követelhet, ezért nagyon fontos, hogy külső levegőről üzemeltessék a cserépkályhát és a kandallót is, vagy szereljenek az ablakokra olyan szellőzőt, amely vákuum hatására kinyit. A jobb minőségű tűztérbetétek el vannak látva a külső levegőt bevezető csővel, melyre egy flexibilis csövet kötve akár az aljzatban, akár a falon is be lehet vezetni a külső levegőt. A cserépkályháknál is hasonlóan kell megoldani, ugyanis egy flexibilis csővel be kell állni a tűztér alá, ahonnan a kályhásmester elvezeti a friss levegőt. Ebben az esetben az ajtónak már nincs funkcionális szerepe, akár folyamatosan is zárva lehet, mert a levegőt egy csappantyú segítségével lehet szabályozni a csővezetéken. Érdemes azonban olyan kéményt választani, ami plusz egy, a levegő bevezetésére alkalmas nyílással rendelkezik, így közvetlen a kályha mellől kell a levegő beáramlást megoldani.