Modern világunkban egyre nagyobb jelentősége van a környezetvédelemnek. Rengeteg hírt lehet hallani a szmog okozta problémákról, amit a levegőben lévő apró szilárd anyagok okoznak. Ezt főként az autók, az ipari termelés, valamint a háztartások fűtése okozza. A legtöbb szálló port a szénnel, háztartási hulladékkal, PET palackkal, OSB vagy bútor lappal történő fűtés termeli. Ezek egyike sem kerülhet cserépkályhába. A fűtés során mindig figyeljünk arra, hogy legalább 2 évet szárított keményfát használjunk!

A szállópor képződésében nagy szerepe van a tűztér helyes kialakításának is. Egy régi hagyományos cserépkályhán két ajtó található, melyek között egy rostélyt helyeznek el. Az alsó ajtó a levegő bevezetését és a hamu kiszedését szolgálja. Ezzel ellentétben egy modern öko-tűztéren csak egy ajtó van, jó esetben pedig levegő bevezető nyílás sem található rajta, mivel a kályha kívülről kapja a friss levegőt (külső levegős). A hagyományos cserépkályha tűzterébe a friss levegő a rostély alól érkezik, így az égés során keletkező korom, szén-monoxid és sok más éghető vegyület nem találkozik a levegővel. Ezért a káros anyagok nem tudnak elégni, így tovább haladnak a járatba, ahol egy részük kirakódik, míg a a maradék rész a kéményen keresztül távozik. Ezzel szemben az öko-tűztérben a levegő a tűztér falán található résekből érkezik megadott magasságokban, így az égés során keletkő anyagok folyamatosan friss levegővel találkoznak ott, ahol a legmagasabb a hőmérséklet. Ezáltal minden éghető anyag, például a korom és a szén-monoxid is elég, és szinte teljesen átlátszó füstgáz távozik a kéményen át, amiből már semmilyen anyag nem tud kicsapódni. Emiatt a kályhát nem kell olyan sűrűn tisztítani, és a hatásfoka is 5-10%-kal magasabb lesz.

RATH biotűztér rendszer

RATH biotűztér rendszer

Öko-tűztér működési elv

Öko-tűztér működési elv

ORTNER Grundofenstein rendszer

ORTNER Grundofenstein rendszer

Az öko-tűztér kialakítását meg lehet oldani külső levegőre köthető ajtóval is. Ez esetben nem szükséges a tűztér oldalfalába mindhárom oldalon kialakítani a levegő bevezetést, hiszen az ajtó is beengedi kívülről érkező friss levegőt. Elegendő az is ha egy oldalon van csak kialakítva a légbevezető és a maradék levegő mennyiséget az ajtó szolgáltatja.

Egy másik fontos különbség, hogy a régi cserépkályháknál az égés során keletkező hamut a rostélyon át érkező levegő magával vitte, és a járat bizonyos pontjain letette, a finomabb szemcséket pedig a kéményen keresztül a szabadba szállította. Az ökotűztér esetén, mivel a levegő oldalról érkezik, a hamu le tud esni a tűztér aljára, ahol nincs légmozgás, így nem kerül be a cserépkályha járatába.

Az ökotűztérrel épített kályha tisztább, kevesebb karbantartást igényel és a hatásfoka is magasabb.

További jelentős megtakarítást lehet elérni, ha égéshez szükséges levegőt nem kézzel szabályozzuk a beépített szelepen keresztül, hanem égésvezérlőt használunk, ami figyeli az öko-tűztérben az égési folyamatot és mindig csak az éppen szükséges mennyiségű levegőt engedi be a tűztérbe, ezáltal kevesebb a légfelesleg és kevesebb forró füstgáz távozik a kéményen keresztül. A fa begyújtása után egy gombot megnyomva mást már nem is kell tennünk.


<< vissza