A cserépkályha és a kandalló élettartama jelentősen eltér egymástól. A cserépkályha esetében a felhasznált anyagok különböző mértékű hőtágulása repedések kialakulásához vezet, amelyekből aztán füstgáz szivároghat. Egyenletes, ősztől tavaszig tartó fűtés mellett akár 20 évig sem lesz szükség a kályha átrakására. Viszont a ritka, de túl intenzív fűtés komoly károkat okozhat a cserépkályhában, ami miatt az akár 2 év után is használhatatlanná válhat. Ha szeretne minél tovább problémamentesen fűteni cserépkályhájával, naponta kétszer – reggel és este – rakjon rá fát, hogy a kályha mindig meleg maradjon. Ha így tesz, a cserépkályha őszi kitágulása után egészen tavaszig alig fog mozogni.

A kandalló szakszerű üzemeltetése ennél könnyebb. Amennyiben a kályhás megfelelő dilatációs hézagot hagy a tűztérbetét és a kályhacsempe között, a kandalló bármeddig használható lesz. Az öntöttvas tűzterek még akkor is több mint 50 évig szolgálják, ha fűtésre használja őket. Az ilyen típusú tűzterek fejlettebb gyártástechnológiával készülnek, de működésük egyszerűbb és megbízhatóbb, magas széntartalmuk miatt tartósabbak is. Az acéllemezből készült tűzterek esetében meg kell akadályozni a tűztér túlhevülését, hogy az acél nehogy elveszítse széntartalmát, rideggé váljon, és az anyagfeszültség miatt megrongálódjon. A tűztér sarkainál hamarabb alakulhatnak ki repedések, amelyeken keresztül aztán égéstermék juthat a lakásba. A nem hűtött, acéllemezből gyártott tűzterek emiatt 5-6 éves élettartammal rendelkeznek. A hűtésre több megoldás is létezik, használhatnak a cél elérése érdekében samott betéteket, vagy ventillátorral is hűthetik a lemez külső felületét. Így megkétszerezhető az acéllemez tűzterek élettartama.


<< vissza