Fűtésre a legalkalmasabb a száraz keményfa, mint a bükk, a tölgy, az akác, a kőris az éger vagy a gyümölcsfák. Ezek nyugodt lánggal égnek, kevés hamut hagynak hátra, valamint magasabb fűtőértékkel is rendelkeznek a puhafáknál. A puhafa – nyír, hárs, fenyő, nyár és jegenye – jóval rövidebb idő alatt elég, több hamut hagy, ráadásul a parazsa is gyorsabban kihűl. Egyes gyümölcsfák, mint az alma-, a körte vagy a szilvafa kellemes illatot hagynak maguk után tüzeléskor. A tűlevelűek fája gyorsan ég, gyantatartalma miatt pedig pattoghat és sistereghet, sőt esetükben a szikrakicsapódás is gyakran előfordul. Nem érdemes gyantás fát égetni, mert ilyenkor nagy mennyiségű kátrány és korom képződik, ami csökkenti a kályha élettartamát. Figyelni kell a fa méretére is. A cserépkályhában 30 cm hosszú, míg a kandallóban tűztértől függően akár 60 cm-es hasábokat is használhatunk.

Különböző faféleségek

Testsűrűség kg/m3

Fűtőérték MJ/kg

Lucfenyő

400

13,8

Nyárfa

370

13,4

Nyírfa

400

14,2

Égerfa

480

14,1

Bükkfa

540

14,8

Akácfa

520

14,9

Tölgyfa

520

16,5

Gyümölcsfa

480

14,1

Nagyon fontos a fa nedvességtartalma is. A frissen kivágott fa nedvességtartalma 50-60%, aminek jó része még három hónapnyi száradás követően is megmarad. Ilyen fát nem érdemes fűtésre használni, ugyanis az égés során keletkező hő nagy részét felemészti a víz elpárologtatása, ezért a kályhánk és a lakásunk is hideg marad. Nedves fa égetésekor kátrány keletkezik a víz és a  korom keverékéből, ugyanúgy  mint a gyantás fák esetében. Ajánlott olyan fát használni, amit legalább tüzelés előtt két évvel vágták ki, így nedvességtartalma már 20% alatti. A légszáraz fa nedvességtartalma 15%, melynek fűtőértéke közel duplája a frissen kivágott fáéhoz képest.

Forrás: Buderus fatüzelés

A tűzifát mindig fedett, szellős helyen tároljuk, lehetőleg minimum 2 évig felhasználás előtt!


<< vissza