Facebook

A cserépkályha és a kandalló használatáról

Nyomtat Email

Szárítás

A cserépkályha építése után minden esetben szárításra van szükség a tényleges használat előtt. Amennyiben ez nem történik meg, az első fűtés során kitáguló nedvesség tönkreteheti a cserépkályhát. A fokozatos és folyamatos szárítás 4-5 hetet vesz igénybe. Fontos, hogy a szárítás alatt a kályha ajtaja mindvégig nyitva legyen. Csak így garantálható, hogy a huzat segítségével megszabadulhat a felesleges vízgőztől. Amint a cserépkályha elkészült, nekikezdhet a szárításnak. Az első hét folyamán elég, ha csak nyitva hagyja a kályha ajtaját. A második héttől elkezdheti a szárítófűtést, amely során először csak egy-egy marék száraz aprófát kell a kályhába raknia napi két-három alkalommal. Az eltüzelt mennyiséget folyamatosan emelheti egészen addig, amíg az 5. hét végére eléri a napi 7-10 kg-ot. A tavasszal vagy nyáron épített kályhák esetében elég lehet az is, ha nyitva hagyja a kályhát, amíg az magától kiszárad. Ám ekkor is fontos, hogy az őszi fűtés megkezdése előtt 1-2 héttel napi 2-5 kg fát elégessen a kályhában, hogy biztosan megszabaduljon a felesleges nedvességtől.

Miután befejeződött a cserépkályha építés, nyomban kezdje el szárítani a kályhát, hogy a bennrekedt nedvesség véletlenül se érje el a kerámiát, mert elszínezheti azt.

Kandalló esetén nem szükséges a szárítás, mivel készítése során nem használnak agyagot. Az építés másnapján már használhatja is a kandallót, igaz, először csak óvatosan érdemes fűtenie vele.

A fűtésszezon előtt

Bizonyos esetekben, főként az első begyújtás alkalmával, ősszel vagy tavasszal megeshet, hogy az ajtón vagy a fugáknál füst szivárog vissza a lakásba. A kéményben kialakuló, a megfelelővel éppen ellentétes irányú áramlást az okozza, hogy odakint melegebb van, mint a lakásban, esetleg az erős napsütés miatt felmelegedett a tető, ezért a kémény szájánál magasabb a hőmérséklet, mint a bekötés helyén. A füst visszaáramlása megelőzhető azzal, ha a kémény tisztítónyílásánál némi papírt éget, ami felmelegíti a kéményt és – a megfelelő huzat kialakulásának elősegítésével – helyreállítja az áramlás irányát. Ha az ősz és a tavasz folyamán nem használja naponta a kályhát, érdemes a kémény felfűtésével kezdenie a begyújtást, hogy megkímélje magát a visszaáramló füsttől. Könnyedén ellenőrizheti, hogy megfelelő-e a kémény huzata. Ehhez egy A/4-es papírt kell a nyíláshoz tennie, ha a papír nem esik le, a huzat elég erős, hogy kivigye a füstöt a kéményből. Fontos, hogy nyáron ne használja a cserépkályhát még szárítófűtésre sem.

Akkor is gyengülhet a huzat és visszaáramolhat a füst, ha a cserépkályha járata eldugult, vagy a koromlerakódás miatt a keresztmetszete lényegesen csökkent. Ezt előidézheti a fenyő vagy a nedves fa használata. Ebben az esetben kátrány rakódik le a belső falon, ami a keresztmetszet csökkenésével jár. A járatok aljában összegyűlő korom is okozhatja az eltömődést, amit egy porszívó segítségével a szakemberek még megoldhatnak. Ennél komolyabb problémát okoz, ha a kályha belső falában található béléstest kimozdul, ilyenkor ugyanis csak a kályha átrakása segíthet.

Fontos, hogy a cserépkályhát állandóan melegen tartsa. Ehhez azonban nem kell folyamatosan fűtenie. Ideális, ha naponta legfeljebb két alkalommal (reggel és este) 5-7 kg fát rak a kályhába, aminek leégését követően elzárja a levegőnyílásokat. Érdemes odafigyelni a fahasábok méretére is. A túl vastag fa túl sok levegőt kíván, ami miatt a meleg nagy része a kéményen keresztül elvész. A túl apróra hasogatott fa pedig nagyon gyorsan elég, ami miatt a kályha külső és belső része között hőmérsékletkülönbség alakul ki. Ettől megrepedhet a kerámia, de a fugák is károsodhatnak. A fát érdemes 5-7 cm vastagra hasogatni. Szintén fontos, hogy a begyújtás után csak akkor zárja be a cserépkályha ajtaját, ha a fa már nem lángol, és csak parázs van a kályhában. Amint lezárta a levegőnyílásokat, a kályha melegedni kezd, hiszen a beáramló levegő már nem hűti, és a kéményen keresztül sem szökik ki a meleg. Ha már lezárta a cserépkályházt jobban jár, ha megvárja a kályha kihűlését mielőtt újra fát rakna rá. Ilyenkor ugyanis levegőt kell engedni a kályhába, hogy a fa égése elindulhasson, ami miatt a cserépkályhában felgyűlt meleg a kéményen keresztül elhagyja a lakást.

A kandallók üzemeltetése kevésbé összetett. Amíg a tűztérbetétben fa ég, a levegőnyílást nem szabad lezárni. Ha már csak parázs maradt a tűztérbetétben, a levegőnyílást lezárhatja.

A cserépkályha és a kandalló tisztítása

A kerámiafelületek tisztítására száraz ruhát használjon. A vegyszerek megmarhatják a kerámiát, ezért használatukat kerülje. A vegyszerekkel kezelt felületek érdessé válhatnak, ami miatt nemcsak könnyebben szennyeződnek, hanem tisztításuk is nehézkesebbé válik. Az üvegfelületek tisztántartására használhat speciális üvegtisztítót, ám ebben az esetben is vigyázzon arra, hogy a vegyszer ne érintkezzen fém- vagy kerámiafelülettel.

A korom kitisztításához minden harmadik évben érdemes szakembert hívnia. Ha a tisztítás elmarad, a járat szűkülhet, ami miatt a huzat csökken, és a kályha visszafüstölhet.

Utolsó frissítés: 2015 december 08. (kedd) 15:42