Facebook

Mikor kerüljön sor a cserépkályha építésre és mire figyeljünk közben?

Nyomtat Email

Gyakran hallunk olyan ügyfelekről, akik az utolsó pillanatban építtetnek cserépkályhát vagy kandallót. A megnövekedett igények miatt a fűtési szezont megelőző időszakban ezért a gyártási idő a megszokott 4 hétről a duplájára nőhet. Számolni kell továbbá a 4-5 hetes szárítással is. Vagyis ha októberben már új cserépkályhájával szeretne fűteni, érdemes minél hamarabb, de legkésőbb júliusban leadnia rendelését. A tavasszal vagy nyáron épített kályhák egyik nagy előnye, hogy megspórolhatjuk velük a szárító fűtéssel járó munkát. A szárítás alkalmával mindig szem előtt kell tartani, hogy a külső hőmérséklet nem lehet magasabb a belsőnél, ugyanis ha ez nem így van, az égés során keletkező füst visszaáramlik a házba. A kandallók nem igényelnek szárítást, esetükben elég a gyártási idővel számolnia.

A kandalló és cserépkályha építésre a vakolás után, de még a festés előtt érdemes sort keríteni. Mint minden építőipari munka, a cserépkályha elkészítése is némi piszokkal jár. Ha a festést követően kezdenek a munkának, vagy már kész házban alakítanak ki cserépkályhát, a falak és a padló letakarása mindenképpen ajánlott. A kályha belsejében használt samott-téglák és a kályhacsempék vágása során is jelentős mennyiségű por kerül a levegőbe.

Ha puha padlót – laminált lapot, parkettát, parafát – használna burkolatként, érdemes megvárnia a cserépkályha elkészültét a lerakás előtt. A cserépkályha alatt ugyanis nem lehet puha padló, mert a kályha eldőlését okozhatja. Amennyiben járólapot vagy kőburkolatot alkalmaznak, a kályhát ajánlatos a burkolatra építeni, ami elbírja a nagy súlyt, ráadásul így nem kell körbeburkolni a kályhát.

A kémény és aljzat kialakításánál is fontos figyelembe venni a kályha helyét. Ha padlófűtést szeretne a lakásba, figyeljen oda arra is, hogy ne kerüljön vezeték a cserépkályha alá, ugyanis a gyakran 1000 kg-ot is meghaladó tömeg összeroppanthatja azt. Kész padlófűtés esetén csak kandalló építése a megengedett. A cserépkályha alá mintegy 12 cm vastagságú, vasalt aljzatbeton építése szükséges. Fontos, hogy ha emeleten alakítana ki cserépkályhát, minden esetben ki kell kérnie egy statikus véleményét is. A könnyebb kandalló választása esetén ez nem szükséges.

Mindenki tudja, hogy megfelelő szigeteléssel jelentős összegeket takaríthat meg. Ezért terjedtek el az utóbbi években a jól záródó ablakok, ajtók. Ám cserépkályha vagy kandalló üzemeltetésekor nem szabad figyelmen kívül hagyni az égéshez szükséges levegőt. Fontos, hogy a lakásban cserélődjön a levegő, így az égés nem használja el a lakás levegőjében található oxigént. Egyetlen kilogramm fa égéséhez közel 4,5 m3 levegőre van szükséges, vagyis a napi 15 kg fa hozzávetőleg 63 m3 levegőt igényel. A túl jól záró nyílászárók gondot okozhatnak a megfelelő huzat megteremtése során is. Az elhasznált levegő a kéményen át távozik a szabadba, ha viszont a lakásba nem érkezik levegőutánpótlás, a kályha és a kandalló is visszafüstölhet. Ez nemcsak kellemetlen, hanem egyértelműen veszélyes is. Hogy elkerülje a kényelmetlenségeket, és biztonságosan használhassa a kályhát, fontos, hogy külső levegőről üzemeltesse az eszközt. Ha ez nem megoldható, ajánlott a nyílászárókra olyan szellőzőt szerelni, amely vákuum hatására kinyílik. A fejlettebb tűztérbetéteknél gondoskodnak a külső levegőt biztosító csőről. Létezik hasonló megoldás a cserépkályhákhoz is. Ilyenkor szintén csövön érkezik a kályhába a friss levegő. A csövet csappantyúval látják el, így az ajtó funkcióját veszti. Választhat olyan kéményt is, amelyik kapott még egy, a levegő bevezetésére szolgáló nyílást, ennek köszönhetően a kályha mellől szabályozhatja a levegő áramlását.

Utolsó frissítés: 2016 július 20. (szerda) 10:19