Folyamatosan nő azok száma, akik vizes kandalló vagy cserépkályha segítségével szeretnék felfűteni egész lakásukat. Ezek a rendszerek azonban az előnyök mellett néhány buktatóval is rendelkeznek, amiket az építés előtt fontos megismerni. Az egyik legnagyobb hátrány, hogy ezek a rendszerek függnek a villamos energiától, vagyis áramkimaradás során az eszközök használata nem megoldható: ilyenkor a központi fűtés nem fog működni és a cserépkályha vagy a kandalló sem fog fűteni. A hagyományos cserépkályhák és kandallók viszont függetlenek az elektromos és a gázhálózattól, így akkor is tökéletesen működnek, ha egyes szolgáltatások nem elérhetőek, sőt áramszünet esetén még fényt is adnak.

Magyarországon két gyártó is foglalkozik vizes tűztérbetétek készítésével. Ezek megbízható termékek, amelyek meghibásodásától, felrobbanásától vagy egyéb károsodásától áramszünet esetén sem kell tartani. Ha úgy dönt, vizes kandallót építtet, az első lépés mindenképp a szükséges teljesítmény felmérése legyen. Egy vizes betét 18-33 kW közötti teljesítménnyel üzemel. Ennek 60%-át a víznek, a maradékot pedig a levegőnek adja le. Egy átlagos ház fűtésigénye körülbelül 25 kW. Vizes betét használatakor a 15 kW-nyi teljesítmény a vízen keresztül jut el a ház különböző pontjaiba, 10 kW pedig a kandallóval egy helyiségben marad.

A vizes kandalló burkolata nem melegszik fel, így valamelyest csorbát szenved a megszokott kandallóélmény. Szintén kényelmetlen lehet a vizes kandalló folyamatos pakolása. Akárcsak egy hagyományos kazán esetén, a vizes kandalló használatához is óránként 8 kg fára van szükség. Ez a mennyiség elsőre nem tűnik soknak, ám a tűztér folyamatos megrakása egy idő után kifejezetten fárasztóvá válhat.

A vizes rendszerű cserépkályhák esetében további problémák is felmerülhetnek.

A cserépkályhákban található vízpatkókat nem látják el biztonsági berendezésekkel, emiatt szükséges a nyílt tágulásai tartály beszerelése. Ez viszont azzal jár, hogy áramszünet esetén a parázs izzása miatt a víz elforrhat, és a patkó tönkremehet, sőt akár a kályhát is szétvetheti. Ilyen esetben az is előfordult már, hogy a kályhában maradt parázs miatt a ház leégett. A vízpatkóval szerelt cserépkályha ezért folyamatos felügyeletet követel.

Sajnos még nincs olyan magyarországi gyártó, amelyiknek vízpatkóit bevizsgálták volna. Így ha bármilyen meghibásodás – a vízpatkó kilyukadása, kályharobbanás – történik, nincs lehetősége kártérítés igénylésére.

További gondokat okoz a tűztérben elhelyezett hideg felület. Ez ahhoz vezet, hogy az égés során keletkező füstből és vízgőzből kátrány képződik. Ennek eltávolítása kifejezetten nehéz, viszont ha ezt nem teszik meg, a kályha nyáron kellemetlen szagokat fog árasztani. Ráadásul a kátrány miatt a cserépkályha élettartama felére esik, így sokkal hamarabb újra kell rakatnia a kályhát.

A vízpatkó miatt a kályha hamarabb ki is hűl, mivel a víz folyamatosan elvonja tőle a hőt.

Mérsékelhetjük a problémákat, ha a radiátorokat és a kályhát külön fűtéskörre kötjük, és köztük hőcserélő segítségével oldjuk meg a hő átadását. Ennek köszönhetően a begyújtás után a kályhának csekélyebb mennyiségű vizet kell felmelegítenie, a kályha belsejébe melegebb víz engedhető, ami csökkenti a kátrány lecsapódásának mértékét. Ideális esetben a kályhába érkező víz 50 °C-os, míg a távozó víz hőmérséklete 80 °C. Ilyenkor a füstgázban található víz lassabban csapódik ki. Szintén hasznos lehet, ha a patkót a tűz felé rakják, így a tűz leégeti róla a kátrányt.