A kályha működése során a legfontosabb a jó kémény. Ha nem megfelelő a kémény huzata a cserépkályha, vagy a kandalló füstölni fog. Kandallók esetén a kémény minimális belső átmérője 160mm, de igazából 180, 220mm-t szoktuk ajánlani a tűztér típusától függően. Minden tűztérbetéthez megadja a gyártó, hogy milyen kéményátmérő szükséges neki, azonban a kémény építésénél még általában nem választják ki az emberek a tűztér típusát. A tűztérbetétek többségénél elegendő a 180 mm belső átmérőjű kémény, de vannak olyan nagy méretű, vagy több oldalról üveges tűzterek, ahol ez nem elegendő. Vizes betétek esetén is célszerű a 220 mm-es kéményt választani, mert a víz elveszi a hőt a füstgáztól, így csökken a hőmérsékletkülönbség és ezáltal a huzat is.

Cserépkályha esetén jobb a helyzet, mert azok a  hagyományos kistéglás kéménybe is beköthetők, melynek belső átmérője 140mm. Igaz, itt is jobb, ha 160, 180mm-es átmérőjű kémény van. Minél nagyobb a kémény átmérője és magassága annál nagyobb a huzata, ami megakadályozza a visszafüstölést. A kémény mérete (a huzat nagysága) befolyásolja a cserépkályhára rakható ajtó méretét. Egy hagyományos kistéglás kéményre csak hagyományos cserépkályha ajtó rakható. Ha valaki nagy látványajtót szeretne (minimum 40x40 cm) azok mindenféleképpen 180 mm-es átmérőjű kéményt építsenek. A túl nagy kémény sem jó, mert ha a huzat túl nagy a cserépkályha sokkal hamarabb kihűl. A legjobb, ha a kifejezetten erre a célra gyártott Leier, vagy Schiedel kéményt vásárolnak. A kémény magassága is nagyon fontos, minimum 4,2 m-nek kell lenni. Fontos, hogy a kémény magasabb legyen, mint a tető legmagasabb pontja, de ezt a kőművesek tudják.

A legkönnyebben úgy ellenőrizheti a kémény huzatát, hogy a tisztítónyílásra egy A4 méretű papírt helyez. Ha a papír ott marad a nyílásnál akkor a kémény huzata megfelelő.