A cserépkályha és a csempekandalló küllemében nagyon közel is állhat egymáshoz, ez nem mondható el azonban felépítésükről és működésükről. Fontos, hogy az építtetés előtt feltegye magának a kérdést: hogyan fogom használni? Amennyiben napi legfeljebb kétszeri megrakással az állandó pótfűtést vagy a ház egészének felfűtését tűzte ki célul, érdemes a cserépkályhát választania. Azonban ha csak néha, esténként, munka után szeretne elmerülni a lángok csodálásában, de a lefekvést követően már nincs szüksége pótfűtésre, jobban jár egy kandalló építtetésével. Szintén a kandalló a megfelelő döntés, ha hétvégi házát vagy nyaralóját szeretné fűteni. Ugyanis a kandalló begyújtás után azonnal elkezdeni leadni a kívánt hőt, míg a cserépkályha felmelegedésére 1 órát várnia kell.
Az eltérő tulajdonságokat a cserépkályha és a csempekandalló felépítésének különbsége okozza. Cserépkályha építés során a szakemberek a kályhacsempéket a hátsó oldalukon drótozzák össze, ami után samottal vagy tetőcseréppel bélelik ki a kályhát. Eközben samott téglák felhasználásával alakítják ki a füstjáratot. Mire a folyamat végére érnek, a cserépkályha össztömege elérheti akár az 1500 kg-ot is. Ez magyarázza, hogy a begyújtás után a kályhának hozzávetőleg 2 órára van szüksége a maximális hőmérséklet elérésére, valamint ezután még 10-12 órán át képes a meleg megtartására. A hőleadás a kályha felületén keresztül történik, ezért a cserépkályha építés során figyelembe kell venni az átmelegítendő légtömeg nagyságát. A tapasztalatok szerint egy kályhacsempe 1 légköbmétert fűt fel egy hagyományos épületben, illetve 1,5-2 légköbmétert egy jól szigetelt házban.
A kandalló szerkezete eltér a fentiektől. Az alapját egy lemezből vagy öntöttvasból készült tűztérbetét adja, amit aztán kályhacsempével, samottal vagy kővel burkolnak körbe. Ilyenkor a burkolat és a tűztérbetét között légrést alakítanak ki. Egy kandalló súlya meg sem közelíti a cserépkályháét, elkészülte után körülbelül 500 kg-ot nyom. A tűztérbetét a begyújtást követően azonnal hőleadásba kezd. A meleg levegő a kandalló felső részén kialakított nyílásokon át távozik. A tűz leégése után a kisebb tömeg és a fentebb említett működési elv miatt a kandalló 2-3 óra alatt hűl ki. A kandallóból távozó meleg levegő a helyiség teteje felé száll, így a plafon és a padló környékének hőmérséklete között akár komoly különbség is lehet. A kandalló a hőmennyiség körülbelül 20%-át az üvegfelületen keresztül adja le. Természetesen csak addig, amíg tűz ég benne. Napjainkban egyre több gyártó készít folyton égő tűztérbetéteket, amelyek előnye a hagyományos típusokkal szemben, hogy akár 10-12 órán át is éghet bennük a tűz, így hosszabb idő alatt adják le teljesítményüket. Az ilyen betétekben a levegő szabályozásával akadályozzák meg a fa gyors elégését. Ehelyett a fa elgázosodik, és ez a gáz fog hosszú időn át, kék lánggal égni.
A fűtés hatékonyságának növelése környezetvédelmi és anyagi szempontból egyaránt fontos. A cserépkályhában hosszabb füstjárat található, így a füstgáz akár energiája 90%-át is le tudja adni. A kandalló esetében viszont a forró füstöt minél hamarabb a kéménybe kell vezetni, így hatásfoka elmarad a cserépkályháétól. A különbséget az eltérő használat okozza. Míg a cserépkályhában egy óra alatt leég a fa, és csak parazsat hagy maga után, a levegőnyílásokat hamarabb le lehet zárni. A parázs zárt térben izzik tovább, a meleg nem távozik a kályhából. A kandalló levegőnyílásai használat közben szinte végig nyitva vannak. A nagyobb huzatigény miatt ráadásul a hő nagy része a kéményen át elhagyja a lakást. A fentebb említett folyton égő tűztérbetétek alkalmazásával a légfelesleg csökkenthető, aminek köszönhetően kevesebb már átmelegített levegő távozik a kéményen át.
A folyton égő tűztérbetét mellett egy másik lehetőség is létezik a kandalló gyors kihűlésének megakadályozására. A hőtárolós kandallókban samottból vagy hőálló betonból járatot alakítanak ki. Ez a típus egyaránt rendelkezik a cserépkályha és a hagyományos kandalló előnyeivel. A hőleadás a begyújtás után azonnal megkezdődik, ám a járatnak köszönhetően a kandalló tovább tartja a hőt. A hőtárolós kandallók igazodnak minden életvitelhez, viszont a tűztérbetét és a járat együttes megvásárlása miatt körülbelül 30%-kal kerülnek többe egy hagyományos cserépkályhánál vagy kandallónál.
A cserépkályhák között is megtalálhatók a fejlettebb, úgynevezett kettős héjazatú modellek. Ezeket úgy építik, hogy a kandallóknál megszokott légrést meghagyják a samott járat és a kályhacsempék között. A kettős héjazatú kályhák ennek köszönhetően folyamatosan és egyenletesen, akár 24 órán keresztül is képesek leadni a tárolt energiát. A légrés miatt a kályhacsempe kevésbé melegszik fel, ami a kályha élettartamának jelentős növekedésével jár. Néhány egyszerű számítás elvégzése után egyértelművé válnak a kettős héjazatú cserépkályha előnyei. Egy jól szigetelt családi ház óránként hozzávetőleg 2-4 kW energiát igényel. Egy kandalló óránként 10-12 kW-ot ad le, ami miatt a lakás túlságosan felmelegszik. Egy hagyományos cserépkályha óránként 4-6 kW leadására képes, míg a kettős héjazatú változat 3-4kW-ot. Ugyanannyi fával egy kandallóban 2 órán át fűthetünk, egy cserépkályhában 12 órán keresztül, egy kettős héjazatú kályhában pedig akár egy teljes napon, 24 órán keresztül is. A korszerűen szigetelt házakba éppen ezért a cserépkályhát, vagy a kettős héjazatú cserépkályhát ajánljuk, ami a teljesítmény hosszan tartó, egyenletes leadása miatt állandó hőmérsékletet biztosít a lakásban.
A cserépkályhák egyik legmodernebb típusa az öko-tűzteres, mely magasabb hatásfok elérésére képes hagyományos társainál, emellett igazán környezetbarát megoldást is jelent. Külső megjelenésében megegyezik a klasszikus cserépkályhával, működési elve azonban különböző. Az égéshez szükséges friss levegő egyenletesen a tűz mellett és felett érkezik be, így minden éghető anyag tökéletesen elég, miközben a füstgáz és szállópor koncentrációja minimális marad.
Ezen kívül létezik még a tömegkályha, ami nagyon divatos manapság. Ezeket a kályhákat általában kisméretű téglából építik. Előnye, hogy olcsó (bár általában a komplett cserépkályha összköltségének az 1/3-a csak a kályhacsempe, amit téglával helyettesítenek), és az hogy nagyon sokáig tartja a meleget. Tehetetlensége miatt viszont nagyon nehéz felmelegíteni.
Mai házak egyik legnagyobb problémája, hogy az épületbe nem jut elegendő friss levegő, mivel mindenki a tökéletes szigetelésre törekszik. Ezáltal viszont a kandallók és cserépkályhák nem kapnak az égéshez szükséges oxigént, így a tűz idővel elalszik, és a füst elárasztja a házat. Célszerű úgy kialakítani a kályha helyét, hogy oda megfelelő külső levegő jusson egy külön erre a célra beépített csővezetéken keresztül.
Fontos, hogy vásárlás előtt életvitele alapján döntse el cserépkályhát, vagy kandallót szeretne vásárolni. A döntése évtizedekre szól!